Egy hónap alatt vége lehetne a világjárványnak?
Írta: Orthomolecular Medicine News Service • Közzététel ideje: 2020.06.23. • Fordította: Független-Egészség.hu
Figyelmeztetés!

A Wuhan koronavírus fejezet írásaiban található adatok, információk és vélemények a közzététel idején elérhető naprakész – többnyire külföldi – tudományos forrásokból származnak és/vagy az azokból levont következtetéseket, az azok alapján megalkotott tájékozott véleményt tartalmaznak. Ezek az adatok, információk, következtetések és vélemények esetenként eltérhetnek a magyar közegészségügyi szervek képviselői és/vagy a média által közzétett adatoktól, információktól és véleményektől vagy akár ellentétben állhatnak azokkal.

Ha a magyar közegészségügyi szervek hivatalos információit kívánja megismerni, a https://koronavirus.gov.hu/ és a https://vakcinainfo.gov.hu/ oldalt keresse fel!

A továbblépéssel elfogadja, hogy a saját egészségének megőrzésével kapcsolatos információk megszerzése, az azok alapján meghozott valamennyi döntés az Ön kizárólagos joga és felelőssége.
Hiába figyelek minden idegszálammal immár hatodik hónapja, hazánkban „illetékes szájból” még nem hangzott el semmi a D-vitaminnak az immunrendszer működésében betöltött szerepéről, sem a D-vitamin hiány következményeiről a Wuhan-koronavírussal összefüggésben. Pedig hány életet lehetett volna már eddig is megóvni…

Továbbra is csak külföldi forrásokból tudunk tehát tájékozódni. Tegyük ezt meg ma is: újra fontos tényekről szerezhetünk tudomást, melyek ismerete megkönnyítheti azt, hogy egészségesek maradjunk még akkor is, ha magunk is megfertőződnénk, ami – lássuk be – hosszú távon elkerülhetetlennek tűnik.

Az Orthomolecular News HOW CAN WE FIX THIS PANDEMIC IN A MONH (Hogyan oldhatjuk meg ezt a világjárványt egy hónap alatt) címmel ma megjelent hírlevele részletezi az egyszerű és olcsó megoldási lehetőséget és az azt alátámasztó bizonyítékokat:

Ha az adatok alapján cselekszünk, amelyek azt mutatják, hogy nagy valószínűséggel életet menthet a D-vitamin, akkor egy hónap alatt megszüntethetnénk ezt a járványt, fejenként talán 2 dollárból. Jelentős káros hatások nem mutatkoznának. Ha "bizonyítékokra" várunk, hogy a D-vitamin enyhíti a COVID-19 hatását, további ezrek halnak meg. Ha meg tudnánk szervezni, hogy mindenkinek adjunk D-vitamint, és az esetleg mégsem védené meg őket, nos, akkor mi van? A nem cselekvés kockázata sokkal nagyobb, mint a cselekvés kockázata. Az adagolás fontos, és általában félreértik.

Két ország cselekedett már: Egyiptom és Szlovénia. Mi mért ne tehetnénk?

Az Orthomolecular Medicine News Service január óta teszi közzé az információkat a D- és C-vitamin, valamint a cink- és magnézium ásványi anyagok jelentőségéről a mostani járvánnyal összefüggésben[1]. Több mint 30 éve írok a D-vitaminról és a napfényről[2], és [ez a két téma] még soha nem volt ilyen releváns.

Ha éppen elkapta a COVID19 vírusát, miközben a D-vitamin szintje megfelelő (amiatt, hogy már szedte táplálék kiegészítőként), akkor az:

  • a súlyos megbetegedés kockázatát 90%-kal csökkenti,
  • a halálozás kockázatát 96%-kal csökkenti.

Ez addig nem "bizonyított" vagy "bizonyítékon alapuló", amíg nem végeztünk placebokontrollos vizsgálatokat. Önként jelentkezők?? Mégis, az egyértelmű adatok a pandémia kezdete óta egyre csak özönlenek. Íme az adatok a fenti két állítás alátámasztására.

(A 4-es kockázati arány [eredetiben Hazard Ratio, a ford.] azt jelenti, hogy egy bizonyos állapotban, például a D-vitamin hiányában, négyszer nagyobb eséllyel szenvedi el a "kockázatot", mint egy másik állapotban, mondjuk megfelelő D-vitamin szint mellett. Minden grafikát én készítettem [az eredeti cikk szerzője, a ford.].)

Egy Fülöp-szigeteki tanulmány[3]

D-vitamin hiányos állapotban (<50nmol/l) annak valószínűsége, hogy súlyos vagy kritikus állapotba kerül valaki a COVID-19 fertőzés következtében, 72,8% volt, szemben a megfelelő D-vitaminnal rendelkező 7,2% -kal (> 75nmol/l). A kockázati arány 10,0.

Egy Indonéz tanulmány[4]

D-vitamin hiányos állapotban (<50nmol/l) a COVID-19 okozta halálozási arány 98,8% volt, szemben a megfelelő D-vitamin szint melletti 4,1% -kal (> 75nmol/l). A kockázati arány 24,1.

Az Európára vonatkozó adatok áttekintése[5]

Európa országaiban a COVID-19 betegség kialakulásának és az abból eredő halálozásnak a valószínűsége negatívan korrelál az átlagos populáció D-vitamin szintjével, mindkét valószínűség a nulla értéket éri el, [ha a D-vitamin szint] körülbelül 75 nmol/l felett van. (A diagram az idősek alacsonyabb D-vitamin-szintjét is mutatja Spanyolországban és Olaszországban.[6]) Az is ismert, hogy más tényezők, mint például az életkor, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás és a cukorbetegség gyakran összefüggést mutat a halálozással a COVID-19 esetén.[5-8] Például az idősotthonok bentlakóit a gondozási intézményekben gyakran nem éri túl sok napfény, és nem kapnak elegendő esszenciálistápanyag-kiegészítést, így D-vitamint sem, ami növeli a súlyos lefolyású fertőzések kockázatát. Ezenkívül a 25(OH)D szintje az észak-európai országokban, például Svédországban tél végén kb. 50 nmol/l) értékre vagy annál is alacsonyabb szintre csökken, ami megmagyarázhatja a fertőzés okozta viszonylag magas halálozási arányukat.[9]

Az adagolás fontos, és általában félreértik

A legújabb tanulmányok szövegében [a szerzők] azt sugallták, hogy naponta több mint 4000 NE D3-vitamin veszélyt jelenthet, hivatkozva az Egyesült Királyság táplálkozással foglalkozó tudományos tanácsadó bizottságának 2016. évi jelentésére, amely az ajánlott felső szintet (UL) napi 2000 NE mennyiségben határozza meg. . [10] E jelentés szerint; "A túlzott D-vitamin bevitelnek azonban toxikus hatása van (Vieth, 2006)".[10] Ez állítás félrevezető, mert a Vieth-tanulmányban[11] ez szerepel: "A közzétett jelentések szerint a toxicitás 500 nmol/l-t meghaladó 25(OH)D-koncentráció mellett fordulhat elő." Ez bőséges biztonsági tartományt jelent.

A fent említett három tanulmány[3-5] azt mutatja, hogy a COVID-19 elleni védettséghez legalább 75 nmol/l (kb. 30 ng/ml) D3-vitamin vérszintre van szükség. A D-vitamin bevitelére vonatkozó kormányzati ajánlások - 400 NE/nap az Egyesült Királyságban és 600 NE/nap az USA-ban (800 NE 70 év felett) és az EU-ban - elsősorban a csontok egészségén alapulnak. Ez sajnálatos módon nem megfelelő a világjárvány viszonylatában. Egy felnőttnek 3 hónapig kell 4000 NE/nap D3-vitamint bevennie ahhoz, hogy megbízhatóan elérje a 75 nmol/l szintet[12]. A színes bőrűeknek kétszer annyira lehet szükségük[13]. Ezek az adagok csökkenthetik a fertőzés kockázatát, de nem akut vírusfertőzés kezelésére szolgálnak. És mivel a D-vitamin zsírban oldódik, szintje a testben lassan emelkedik, a D-vitamin hiányban szenvedők számára a normál adag ötszörösének (20 000 NE/nap) kezdeti adag két héten át történő bevitele segíthet a szint megfelelőre mértékre való emelésében a fertőzés kockázatának csökkentése érdekében.

Egyéb nélkülözhetetlen tápanyagok segíthetnek

Mint fent említettük, számos tanulmány kimutatta, hogy azok számára, akik szervezetéből hiányoznak az alapvető tápanyagok, D-vitamint, C-vitamint, magnéziumot és cinket tartalmazó [beviteli] protokoll csökkentheti a vírusfertőzésének kockázatát, ideértve a COVID-19-hez hasonló vírusok fertőzésének kockázatát is.[1] Az ajánlott megelőző adagok felnőtteknek: C-vitamin, 3000 mg/nap [3 gramm/nap] (elosztott adagokban, a bél tűrőképességének megőrzése érdekében), magnézium, 400 mg (malát, citrát vagy klorid formájában) és cink, 20 mg. [1]

 

Források:

  1. Saul AW. (2020) Vitamin C Protects Against Coronavirus. Orthomolecular Medicine News Service http://orthomolecular.org/resources/omns/v16n04.shtml
  2. Downing D. (1988) Day Light Robbery. Arrow Books, London. ISBN-13: 978-0099567400
  3. Alipio MM. (2020) Vitamin D supplementation could possibly improve clinical outcomes of patients infected with Coronavirus-2019 (COVID- 2019). Preprint available at SSRN: https://ssrn.com/abstract=3571484
  4. Raharusuna P, Priambada S, Budiarti C et al. (2020) Patterns of COVID-19 Mortality and Vitamin D: An Indonesian Study.
  5. Ilie, P., Stefanescu, S., Smith, L. (2020) The role of Vitamin D in the prevention of Coronavirus Disease 2019 infection and mortality. Research Square preprint. https://europepmc.org/article/ppr/ppr147305
  6. Lips P, Cashman K, Lamberg-Allardt C et al (2019) Current vitamin D status in European and Middle East countries and strategies to prevent vitamin D deficiency: a position statement of the European Calcified Tissue Society. Eur J Endocrinol. 180:23-54. https://europepmc.org/article/MED/30721133
  7. Oaklander M (2020) Almost Every Hospitalized Coronavirus Patient Has Another Underlying Health Issue, According to a Study of New York Patients. Time Magazine, April 22, 2020. https://time.com/5825485/coronavirus-risk-factors
  8. Richardson S, Hirsch JS, Narasimhan M. (2020) Presenting Characteristics, Comorbidities, and Outcomes Among 5700 Patients Hospitalized With COVID-19 in the New York City Area. JAMA. 323:2052-2059. https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/2765184
  9. Klingberg E, Oleröd G, Konar J, et al. (2015) Seasonal variations in serum 25-hydroxy vitamin D levels in a Swedish cohort. Endocrine, 49:800-808. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25681052
  10. UK Scientific Advisory Committee on Nutrition (SACN) (2016) Vitamin D and Health. https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/537616/SACN_Vitamin_D_and_Health_report.pdf
  11. Vieth R (2006) Critique of the considerations for establishing the tolerable upper intake level for vitamin D: critical need for revision upwards. J Nutr, 136:1117-1122. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16549491
  12. Vieth R, Chan PC, MacFarlane GD. (2001) Efficacy and safety of vitamin D(3) intake exceeding the lowest observed adverse effect level. Am J Clin Nutr, 73:288-294. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11157326
  13. Cashman KD, Ritz C, Adebayo FA, et al. (2019) Differences in the dietary requirement for vitamin D among Caucasian and East African women at Northern latitude. Eur J Nutr. 58:2281-2291. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30022296